A filozófia megalapozása
(...)
Szétszélednek az izék
Mennek a nyirkos fenébe
Belelátni a halál fekete szemébe
És tudni mindent ami szép
A homokban egyedül rajzolok
Karcolom az idők kavicsporait
De semmi reszelék, meg franckőr
Csak kis Zselyke-bundás csend.
Haláltancolok veled éjfélekkor,
És a másik ideg megpattanva pukk!
Zene ez, szomorú mély énéletzene.
Egy utolsó.
Oszt, csak csupa Csend.
